Vajon mi lehet a dánok titka, amely a legboldogabb nemzetté teszi őket?
Meik Wiking, a koppenhágai The Happiness Research Institute kutatója (igen, ő egy Boldogságkutató!) szerint a válasz nem más, mint a hygge!
De mi is az a hygge és hogyan kell kiejteni?
Nem is olyan könnyű megfogalmazni, hogy mi is ez a furcsa szó. Micimackót idézve – nem körülírni kell, hanem érezni. Érezni a meghittséget, a lélek otthonosságát, az otthonos együttlétet. A hygge nem más, mint a kakaó a gyertyafénynél, a puha takaró biztonsága, a másik iránt érzett szeretet melegsége. Ahogy körbeülünk a nappaliban és kártyázunk, ahogy egy hosszú kirándulás után fáradtan szürcsöljük a forró levest egymás mellett, ahogy télen vastag zoknit húzva forró csokit készítünk. Hygge a zongoraszó egy pohár borral, a viharos nyári esték, amikor beszaladunk a konyhába és onnan hallgatjuk az esőcseppek kopogását az ablakon vagy az esti habfürdő gyertyákkal.
A könyvben a régi önmagamat fedeztem fel. Eszembe jutott a szobám a szüleim házában, ahol minden olyan otthonos és meleg. Eszembe jutottak a régi családi karácsonyok, szülinapok, kirándulások. Hogy milyen együtt lenni, szeretni feltétel nélkül. Eszembe juttatta a régi kolis szobámat is, a bögréimet, a hétvégi sorozatnézéseket, az esti fényeket. Talán kicsit hiányzik az a világ és az a hóbortos lány (vajon miért kell nekünk felnőni?).
De kanyarodjuk csak vissza a könyvhöz, amely olyan kedves, tele van képekkel és érdekesebbnél érdekesebb dán szokásokkal. Például megtudhatjuk, hogy évente hány kiló gyertyát égetnek el, hogy hogyan rendezik be a lakásukat és hogy miért hordanak feketét. Miután kiolvastam, megkérdeztem a dán munkatársamat, hogy hogyan is kell kiejteni. Magyarként higgének ejtettem, amin nyilván jót mosolygott. A válaszán kicsit meglepődtem – a hygge kiejtése nem más, mint a “hüga”.
Ti olvastátok már a könyvet?
